A világ figyelme a tavaly novemberi elnökválasztás óta szegeződik folyamatosan az Egyesült Államokra. A világ számára egyáltalán nem közömbös ugyanis, hogy ki foglalja el a Fehér Ház legfontosabb döntéshozói pozícióját. Felmerül közben az a kérdés is, hogy kik lehettek az USA történelmének (vagyis összesen 241 évnyi históriájának) eddigi legrosszabb elnökei. A jelenlegi elnök nincs a listán, őt egyetlen hónap után még nem ítéljük meg, ez a későbbi évek feladata lesz majd. Az amerikai elnökök listája egyébként 47 névből áll, hiszen 1783-tól kezdődően napjainkig ennyien foglalták el a Fehér Ház elnöki székét, így jelentős névsorból lehetett kiválasztani az 5 legrosszabb vezetőt. Nézzük tehát őket:

A kép forrása: trolleytours.com

1.Richard M. Nixon A konzervatív Nixon 1969 és 1974 között állt az USA élén, mégpedig a hidegháborús időkben,a hevesen zajló vietnámi háború alatt. A jogászból lett politikus korábban többször is harcba szállt az elnöki székért Kennedyvel szemben. Először 1960-ban egy hajszállal ugyan, de vereséget szenvedett az ifjú Kennedytől. Kennedy jelentős részben a történelem első nagy televíziós vitája miatt tudott győzni, mely 1960 szeptember 26-án zajlott és amelyen fiatalosabb és lendületesebb tudott lenni. Később az 1968-as kampányban már Nixon győzött, megverve a demokrata Hubert Humphreyt. Nixon - akit a "Tricky Dicky" gúnynéven is emlegettek - elsősorban a vietnami háborúhoz kötődő bűnei, élénk maffia kapcsolatai és a Watergate botrány során napvilágra került, elnökhöz nem méltó tettei miatt tekinthető minden idők legrosszabb elnökének. Ő lett máig az egyetlen elnök, akit a kongresszus mondatott le. Ám az is megemlítendő, hogy voltak külpolitikai sikerei is például Kína kapcsán. Ez azonban sokkal inkább külügyminiszterének, Henry Kissingernek volt köszönhető.

2. Warren Harding. Az Egyesült Államok 29.elnöke volt a republikánus párt színeiben hatalomra kerülő ohioi Warren Harding, mégpedig 1921 március 4-től 1923 augusztus másodikáig (amikor szívrohamban elhunyt). Hardingot a legkorruptabb elnökök közé sorolják, hiszen példul belügyminiszterét Albert B Fallt és főügyészét Harry Daughertyt is perbe fogták korrupciós vádakkal. Miniszterei és államtitkárai is gyanúba keveredtek de Harding személyes döntései és az irányítása alatt született rendelkezések is rontottak Amerika helyzetén. Gazdasági válságok, recesszió, munkanélkliség jellemezte ekkor az Egyesült Államokat, mely állandó sztrájkoktól lett hangos. Sztrájkoltak a bányászok és a vasutasok is. Bizonyos ügyek csak Harding halála után derültek ki, mint a Teapot Dome botrány, amikor kiderült, hogy a haditengerészet olajdepóit a belügyminiszter Harding tudtával barátoknak adta bérbe versenyeztetés nélkül, kenőpénzekért.

3.Andrew Johnson A polgárháború legvégén, 1865 ápril 15-én költözhetett a Fehér Házba Andrew Johnson, aki a lehető legrosszabb érzékkel kezelte a kettészakadt és porig alázott déi államokat és egész Amerika gondjait. A legtöbb amerikai a mai napig is a legrosszabb valaha hivatalba lépett elnökök közé sorolja. Johnson egyébként alacsony sorból felemelkedő, írástudatlan szülők gyermekeként felnőtt fiatalemberként kezdte pályafutását. Gyakorlatilag egyszerű segédmunkásból lett demokrata politikus, aki egy sajátos helyzetben szinte a véletlennek köszönhetően lehetett amerikai elnök. Hatalomhoz jutva azonban Johnson nem országa sebeit gyógyította, hanem tovább élezte az akkoriban kettéosztott USA belső feszültségeit. Nehezen megbocsátható módon az egyébként is legyőzött és megalázott déli államokat minden lehetséges módon sanyargatni próbálta.

4.George W. Bush A texasi olamilliárdos Bush-család sarja a korábban szintén elnök George H. W. Bush fiaként és a republikánusok reménységeként 2001 január 20-án foglalhatta el az elnöki széket a Fehér Házban. Leginkább híres és hírhedt alelnöke, a Fehér Házat és az országot valójában irányító Dick Cheney miatt lett emlékezetes az elnöksége, no meg azért mert 2001 és 2008 közt kialakított Közel-Kelet politikája teljesen földre vitte az USA nemzetközi hitelét. (Dick Cheney egyébként kb olyan szerepet töltött be akkoriban az elnök oldalán, mint jelenleg Elom Must Trump mellett. Történetét film is megörökítette: Alelnök címmel.) Meggondolatlan és átlátszó agressziója (Irak és Afganisztán megtámadása, hazudozás és melléfogások Szaddám Huszein állítólagos tömegpusztító fegyvereiről) és egyéb külpolitikai manőverei illetve kicsinyes politikája miatt máig az egyik legkevesebbre tartott amerikai elnök. (Népszerűtlenségét jelzi, a "double u" helyetti "double null" ragadványneve is.) 

5.Harry Truman és Ulysses Grant holtversenyben. A polgárhábrú sikeres tábornoka, Ulysses Grant 1969-től 1877-ig vezette az USA-t. Korábbi életében sikertelen vállalkozóként dolgozott, majd lett belőle eredményes katonatiszt, végül kudarcokat felmutató elnök. Kormányába szakpolitikusok helyett barátokat, rokonokat hívott, akik aztán mérhetetlenül korruptnak bizonyultak és az ország ügyeinek intézése helyett inkább saját zsebeik megtömésével foglalkoztak. Rosszul kezelte a délt is: katonai megszállással uralta és hagyta a felszabadított feketék törvénytelenségeit is. Tábornoka, George Armstrong Custer az indiánok ellen követett el példátlan mészárlásokat. Ami Trumant illeti: a rövidáru kiskereskedőből lett demokrata politikus Roosevelt alelnökeként (annak halála után) lett az USA első embere. Ledobott két atombombát (Hirosimára és Nagaszakira) és nagyban bűnös volt az 1950 utáni amerikai hisztéria-keltésben (Mccartizmus), melynek során boldog-boldogtalant szovjet, vagy Kelet-európai kémnek néztek (és büntettek meg). Truman alatt vette kezdetét a hidegháború a szovjetekkel és lett pattanásig feszült a nemzetközi helyzet.