Az Amerikai Egyesült Államok választójogi rendszere teljesen eltér az európai és főleg a magyar választási rendszertől. Az a tény is kicsit egyedi Amerikában, hogy a választási véghajrába mindig ugyanaz a két párt jut: a republikánus és a demokrata (holott természetesen temérdek párt működik az USA-ban). Ezt egyébként politikai váltógazdaságnak hívjuk. A legelső amerikai elnök, az 1789 április 30-án beiktatott George Washington óta 46 elnök volt a Fehér Ház ura, amiből 19 volt demokrata, 26 konzervatív és egy pártonkívüli (maga Washington). Ha a két oldal legismertebb elnökeit nézzük, akkor a republikánusoknál kiemelhető: Abraham Lincoln, Eisenhower, Nixon, Reagan és a két Bush, a híres demokrata elnökök közül pedig: Woodrow Wilson, Roosevelt, Truman, Kennedy és Clinton.

A kép forrása: www.stern.de

Ami a két pártot illeti: a demokraták szimbóluma 200 éve a szamár, mert 1828-ban Andrew Jacksont így gúnyolták makacs természetéért, a jackass névvel illetve. Később ez az elnevezés rajta ragadt a demokratákon és ma már büszkén fel is vállalják a szamár szimbólumot (de inkább eltökélt, kitartó, elszánt jelzőket társítva az állathoz). A republikánusok szimbóluma az elefánt már 1861 óta, amikor az amerikai polgárháború kitörésekor Lincoln azt ígérte, hogy az északiak előretörése olyan megállíthatatlan lesz mint az elefánté. (Némi háttér infó ehhez: a polgárháborús időkben a déli államokban inkább a demokrata az északi államokban a republikánus párt volt a jellemzőbb.)

Ami a jelenlegi helyzetet illeti: ma az a furcsa állapot a jellemző (jó ideje már), hogy a keleti part nagyvárosai (New York, Boston, Philadelphia ... stb) és a legnépesebb állam Kalifornia lakosságának döntő többsége demokrata, míg például Texas és a ritkán lakott vidékies közép-nyugati államok (pl Montana, Wyoming, Utah, Kansas, Oklahoma ... stb) republikánus többségűek. Ha az etnikai megoszlás és a társadalmi rétegek alapján vizsgálódunk: a színes-bőrűek, latinok, bevándorlók illetve a szegényebb rétegek, értelmiségiek nagy része, plusz a művészvilág és színész társadalom zöme demokrata. Ezzel szemben republikánusok a módosabb felső-középosztálybeliek, a fehérek, protestánsok többsége, a nacionalisták, konzervatív felfogásúak, illetve többnyire a katonák, rendőrök is. 

Ami az amerikai elektori választási rendszert illeti: nem az a döntő, hogy a voksok összeszámolása után kire szavaztak többen, hanem hogy hány államban lett egyik vagy másik elnökjelölt a győztes. Annak idején 2016-ban többen szavaztak Hillary Clintonra (65, 8 millióan, míg Trumpra csak 62,9 millióan)  mégis Trump nyert, mert több állam támogatta. Így 304 elektori szavaza lett, míg Hillarynak csak 227.

Pirossal jelölt republikánus és kékkel jelölt demokrata többségű államok. Forrás: 270towin.com

Ez a rendszer a republikánusoknak kedvez, mert a hagyományos republikánus államokból mindig is több volt mint demokratából, noha a demokrata államokban nagyobb népesség él. Emiatt megismétlődhet a november 5-én lezajló elnökválasztáson a 2016-os forgatókönyv (ami abban is hasonlít a mostanira, hogy ezúttal is egy nővel küzd meg Trump): vagyis több szavazatot szerezhet Kamala Harris, de mivel Trump behúzza a temérdek alig lakott közép-nyugati államot simán győzhet.