Néhány napja, június 27-én a novemberi elnökválasztás jelenlegi két legesélyesebb résztvevője: Joe Biden és Donald Trump vitáztak az amerikai médiában. A vitát, mely egyébként a CNN atlantai stúdiójában zajlott milliók kísérték nyomon szerte az Egyesült Államokan. A közvélemény-kutatások szerint a disputát magasan Trump nyerte (67% gondolja így) és csupán a TV nézők harmada gondolja fordítva. Ennek ellenére a CNN felmérése szerint csupán a szavazók 5%-a nyilatkozott úgy, hogy a vita miatt változtatni fog azon, hogy kire adja majd a voksát november 5-én. A vita értékelésébe egyébként más sajtó-orgánumok is belefolytak, így például a New York Times, mely úgy fogalmazott: a hazudozó vitázott a demenssel. Kimutatták ugyanis, hogy Trump a megnyilatkozásai alatt összesen 26 alkalommal hazudott, Bident pedig a lakosság jelentős része tartja demensnek.

A vita június 27-én Atlantában a CNN stúdiójában. Forrás: npr.org

Az amerikai elnökválasztás (november 5) előtt még augusztusban egy nagyon fontos esemény vár a jelöltekre: a nagy pártok megerősítik ugyanis jelöltségeiket. Ezen a téren Biden számára több a félnivaló: a demokraták augusztus 19-22 között döntenek majd véglegesen arról, hogy egészségileg és mentálisan alkalmas e egyáltalán arra, hogy továbbra is elnökjelöltjük maradjon. Voltak ugyanis az elmúlt években aggodalomra okot adó dolgok (pl Biden többször elbóbiskolt fontos, nemzetközi eseményeken, gyakran belezavarodott beszédeibe és időnként tétova megjelenéssel, teljesen elveszve mutatkozott a nagy nyilvánosság előtt).

Pedig a tét óriási, hiszen a két politikus és a két párt (Biden demokrata pártja illetve a Trump mögött álló republikánusok) teljesen más elképzelések mentén vezetnék Amerikát. Nagyon eltérő például a bevándorlás-politikájuk, a klíma-helyzetet érintő felfogásuk, a gazdasági terveik, a segélyezési- és adópolitikájuk de leginkább a külpolitikai törekvéseik. Míg Trump megegyezést keresne Putyinnal és magára hagyná Ukrajnát (még azon az áron is, hogy annak teljes területe orosz kézre kerülne és Oroszország újabb országok megszerzését tűzni ki céljául), míg ezzel szemben Biden és a mögötte álló demokraták kitartanának amellett, hogy megállítsák (vagy legalább lassítsák) Oroszország terjeszkedését Európa felé.

Trumpot szélsőséges megnyilvánulások jellemzik, kiszámíthatatlanabb a politikája, sokszor békepártinak láttatja magát, de közben lebombázná Moszkvát (bizony mondott ilyet is). Új elnökségében valószínűleg távolodna Európától. Biden mentálisan leépültebb, de komoly támogatói-tanácsadói körrel rendelkezik, mely odafigyel Európára és Putyin mesterkedéseire. A két jelölt két teljesen eltérő Amerikát képzel el szinte minden fontos területen.

Az említettek mellett azonban lényeges kérdés még Biden mentális, fizikai és egészségi állapota. Az idén novemberben 82 életévét betöltő demokrata politikussal szemben ugyanis ez most a legfőbb kétely még saját támogatóinál is Amerika-szerte. Ami egyébként a szavazótáborokat illeti: hagyományosan demokrata szavazók (és így nagyobbrészt Biden támogatói) a színes-bőrűek, latinok és a szegények, illetve földrajzilag a keleti part nagyvárosai és Kalifornia. Hagyományosan republikánus szavazók (és így Trump támogatói) a felsőközép-osztály tagjai, a módosabbak, a közép-nyugati államok lakói, a dél területek szavazópolgárai.

Az elkövetkező 4 hónapban még sokat változhatnak a pártpreferenciák, de egyre többen gondolják úgy az elemzők közül, hogy Trump lesz a győztes. Akárhogyan is de érdemes lesz nyomon követni az erőviszonyok alakulását, ugyanis Európára és benne Magyarországra is komoly hatással lesz a novemberi amerikai elnökválasztás végeredménye.